Gépértékelés Magyarországon és a világban
A gépértékelés az angolszász országokban már több, mint 100 éves múltra tekint vissza, így a szabványügyi háttér is jóval korábban rendelkezésre állt, mint a kontinentális Európában. A USPAP (Uniform Standards of Professional Appraisal Practice) volt így sokáig az egyetlen segítség a professzionális szakmai színvonalra törekedő Európai gépértékelők számára. Az Európai országokban sokkal népszerűbb IVS-ben (International Valuation Standard) ugyan 2013-ban már szerepelt említésképpen a Plant & Machinery fejezet, de csak 2017-ben jelent meg a részletesebb – és alkalmazhatóságban sokkal előrébb járó IVS 300 kiadvány. Ez már foglalkozott azzal, hogy mit is jelent egyáltalán a „Plant and Machinery” kategória, hogyan kategorizálhatjuk, milyen szempontrendszer szerint kell megválasztanunk a scope-ot, milyen premisszákat alkalmazhatunk, hogyan kell alkalmazni a fő értékbecslői módszereket, illetve milyen kötelező elemei vannak a jelentésnek.
Képzés terén szintén jóval kevesebb lehetőség volt Európában. Míg az angolszász területeken (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália) az ASA szervezet oktatással, rendszeres konferenciákkal, információmegosztással segítette az általános gépértékelők, illetve speciális területen működő értékbecslők munkáját, addig az Európai szervezetek szinte kizárólag az Ingatlanokra koncentráltak.
Fokozottan igaz ez Magyarországon, ahol a gépértékelés a rendszerváltás utáni privatizációs időszakban kapott igazán lendületet. Jónéhány – addig főként ingatlanértékeléssel foglalkozó – szakember kezdett autodidakta módon beletanulni az értékbecslésbe és szerzett nevet magának ezen a sokféle készséget igénylő, változatos területen. Képzés, standardok, érdekképviselet hiányában azonban a létszám stagnálni, az értékbecslői átlagéletkor pedig növekedni kezdett.
2022-ben ezért a hazai gépértékelők egy csoportja megalakította a Gép- és Berendezésértékelők Egyesületét (GBE), melynek célja a szakmai érdekképviselet, ezen belül a nemzetközi szabványok hazai implementálása, szakmai képzések megtartása, az értékbecslők közötti-, illetve az értékbecslők és az egyéb szakmai szereplők közötti információáramlás elősegítése.
Óriási előrelépést jelent, hogy 2022-végén a Tegova kibocsátotta az EVS-PME (Plant, Machinery & Equipment) szabványgyűjteményt, mely már részletes, a modern Európai követelményekhez illeszkedő szempontrendszerrel segíti a munkánkat.
Képzés terén szintén jóval kevesebb lehetőség volt Európában. Míg az angolszász területeken (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália) az ASA szervezet oktatással, rendszeres konferenciákkal, információmegosztással segítette az általános gépértékelők, illetve speciális területen működő értékbecslők munkáját, addig az Európai szervezetek szinte kizárólag az Ingatlanokra koncentráltak.
Fokozottan igaz ez Magyarországon, ahol a gépértékelés a rendszerváltás utáni privatizációs időszakban kapott igazán lendületet. Jónéhány – addig főként ingatlanértékeléssel foglalkozó – szakember kezdett autodidakta módon beletanulni az értékbecslésbe és szerzett nevet magának ezen a sokféle készséget igénylő, változatos területen. Képzés, standardok, érdekképviselet hiányában azonban a létszám stagnálni, az értékbecslői átlagéletkor pedig növekedni kezdett.
2022-ben ezért a hazai gépértékelők egy csoportja megalakította a Gép- és Berendezésértékelők Egyesületét (GBE), melynek célja a szakmai érdekképviselet, ezen belül a nemzetközi szabványok hazai implementálása, szakmai képzések megtartása, az értékbecslők közötti-, illetve az értékbecslők és az egyéb szakmai szereplők közötti információáramlás elősegítése.
Óriási előrelépést jelent, hogy 2022-végén a Tegova kibocsátotta az EVS-PME (Plant, Machinery & Equipment) szabványgyűjteményt, mely már részletes, a modern Európai követelményekhez illeszkedő szempontrendszerrel segíti a munkánkat.
